(Ez az egyik személyes kedvencem xD)

[Ezek a sztorik javarészt japánoktól származnak, akik vagy szájról-szájra mesélik, vagy az interneten posztolgatják javarészt a 2channelre, anoním. Mivel ázsia több részén is felbukkannak ugyan olyan, vagy kísértetiesen hasonló motívumok a mende-mondákban, bölcsebbnek találtam csak "Ázsiai rémmeséknek" nevezni a fordítás sorozatot "Japán rémmesék" helyett, bár eredetileg ez volt a címe. A történetek javarészt egyedülállóak, nem összefüggőek, hacsak máshogy nincs jelölve (mint pl. az "A Mester és én" sorozat). Ha a történet első szám első személyben íródik, az természetesen nem én vagyok. Angol fordítások alapján dolgozom. Több történet is gondolkozós kategória, növelve a para-faktort (ijesztő ha később esik le mi van :D). Ezekben az esetekben a megoldást is postolom, de ezek csak a "Megoldás" utáni szöveg kiemelése után válnak elérhetővé, így aki szeretne magától rájönni, nem kell azzal szembesülnie, hogy akarata ellenére lenyomom a torkán a lehetséges válaszokat, vagy szimplán a megoldást.]

Ne nézz hátra!

A városban, ahol élek, van egy elhagyatott, két emeletes ház*. Törött ablakok, oszladozó tapéta - senki meg sem közelíti.
Egy nap én és egy barátom úgy döntöttünk, fel kéne fedezni a helyet.

Kora délután volt még, rengeteg fény, szóval azonnal a másodikra siettünk.
Az egyik ajtón valami firkát találtunk. Ahogy közelebb mentünk, egy feliratot láttunk: "a szemközti szobában vagyok".

Bementünk. Mikor elágazáshoz értünk, megint egy felirat: "balra vagyok".

Ekkor már eléggé meg voltunk ijedve, de azért lefordultunk balra. Egy olyan részére érkeztünk a háznak, ahol mindkét oldalunkon egy-egy szoba volt. És a falon még egy felirat "a fejem a bal oldaliban, a testem a jobb oldaliban".

A barátom, ahogy elolvasta őket, kifutott rémületében, nem bírta tovább idegekkel. Én viszont összeszedtem minden bátorságom, és jobbra fordultam, belépve a szobába. A szemközti falig sétáltam, ahol újabb felirat fogadott: "A testem odalent". Lenéztem, és a földön az utolsó feliratot találtam: "A fejem épp most jön a bal oldali szobából. Ne nézz hátra."

Kivetettem magam a zárt ablakon, és elrohantam.
A közelébe sem mentem soha annak a háznak többet.



*a fordító amerikai lehetett: úgy érti egy földszint, és még rajta egy emelet, ezt az amerikai anyanyelvűek simán két emeletnek hívják.