Szóval, van egy osztálytársnőm, kurva fantáziadúsan nevezzük B.-nek. A téma a félévi rajosztályzatunk összehasonlítása. Ő 5d-t kapott (gyk.: dícséretes ötös) míg én "csak" egy szál 5-öst. Ebben konkrétan az szúrja a szememet, hogy egyáltalán nem jobb mint én. Utálok ilyen kijelentéseket tenni (valamiben jobb vagyok), de istenem, tényleg így van. Mert aki már tavaly sem tudott lerajzolni egy szar csontvázat (méghozzá nem is olyan szar szögből mint én, hanem szépen szemből), hanem helyette más feladatot könyörgött ki magának, és ezt eljátszotta vagy húzszor (nem vicc!), hogy ez neki nem tetszik, meg nem megy, hogyan kaphat jobb osztályzatot nálam, aki jobban is rajzol, és mindent rendesen meg is csinál (és ez most az objektív megvilágítás, igyekszem nem kikotyogni, hogy a rajzstílusa mint olyan nem létezik, és alapból nem ismeri az árnyékolás szót)? Hát úgy kaphatta meg azt a fos kis d-betűt, hogy tavaly óta nyalja a rajztanár hátsó felét, hogy rajzos iskolába akar menni. Jöhet a szubjektív rész? Úgy fogják kirúgni első félévben, hogy magára se ismer.

Ha valamihez nem értesz, csak tetszik, két opció van:

a., húzzál és kőkeményen szedj magadra tudást, ha már tehetséged nincsen, hátha utóbbi is kialakul,

b., hagyd az egészet, és próbáld megkeresni azt a tulajdonságodat, amihez tehetségesebb vagy. 

Ő gondolt egyet, és csinált magának egy c tervet, hogy tanulni, foglalkozni vele nincs kedve, akkor benyal, és az osztályzat alapján csak felveszik az áhított iskolába. Uram bocsá' röhögve jegyzem meg, remélem nem művészetire akar menni, mert amikor meglátják, hogy kockák és hasonlók rajzolgatása közben (mint eddig is mindig) vonalzót használ, kezét-lábát eltörik - nekünk már általánosban sem volt szabad, de úgy tudom ez mindenhol így van. 

Amúgy ő az osztályban az elismert japán szakértő, olyan akcentussal, hogy el sem hinnétek. Az "én"-re csak a watashi-t ismeri (stílusosan debil magyar kiejtéssel: VÁTÁSI), és úgy kb. semmiről semmi lilája, de mindegy, hidd el. Néha már én sírok, mikor megint hallom az újabb neo-japán szarságait. Vagy Hun-japán? Fene tudja. De hogy egy japán nem értené meg, ebben sajnos biztos vagyok. Pedig mikor először hallottam, hogy érdekli a téma, reméletem, hogy szintén zenészre lelek, de ennyit erről. Ja! Manga-rajzokat is másol. Olyan tehetságes, hogy nem tud magától semmit, voltaképp a másolt rajzokon is látszik, hogy az általánosból sem ragadt rá semmi. Arányok kérem, a szája legalább a helyén legyen, meg talán a karjának nem kéne a combja kétszeresének lennie (széltében), de istenem. Én nem értek hozzá, na. De hagyjuk már, ki is színezte, tiszta őstehetség... Ja és a legjobb! Egyszer, rajz órán az egyik rajzhoz kegyeskedett skicc-vonalakat rajzolni, és ezért kapott rá ötöst. Nem rajzolt utána semmit, éritek?! Csak pár szar vonalat, egy kezeteken megszámoljátok. Engem sosem dícsért meg a tanár amiatt, hogy mindig használok segédvonalat, vagy bármit, attól tartok géniusz is lehetnék, B. akkor is überel, mert egyszerűen nem ismerem fel a benne rejlő ősi tehetséget. Ja, de most jut eszembe, mérnök akar lenni, vagy mi. Nem ugrik be pontosan, de talán nektek eszetekbe jut - műszaki rajzok készítése. Mert aszonjda "bármi, csak rajzzal legyen kapcsolatos, mert az az életem". LOL, a feladatok felét elrinyálja, hogy nincs kedve, de a rajz az élete.

Hová tegyem magam a meghatódottságtól? Az utóbbi időben megállás nélkül rajzolok, nem csak firkálgatok, és nekem még csak nem is életcél. Nem akarom tudni, benne mekkora akaraterő van ezzel kapcsolatban, de előre sajnáloma  szüleit - és őt magát is, amiért olyan szakmát akar magának, amit hosszú távon se szeretni, se bírni nem nagyon fog, mert csak a manga-mániája miatt mond ilyen rajzőrült dolgokat. Ja, ezzel kellett volna kezdeni? Hm.

Ha szépen akarsz rajzolni - mondják a mangakák - egyszerű a teendőd. Rajzolj, rajzolj, rajzolj! De nem mangát kell már rögtön rajzolni, hanem a rendes dolgokat. A manga stílusa csupán egy fia stílus a többi közül, éppen ezért feltételezhető, hogy a sima, realisztikus alapokon nyugvó rajzolás már megy. Fordítva nem fog menni, csak rábaszol. Ha nem tudsz egy normális emberalakot lefirkantani, de mangafejeket szépen rajzolsz, nem leszel mangaka, mert még nem tudsz rajzolni. >_> Ebben az esetben amúgy üdv a klubban ~ Bár B.-vel ellentétben igyekszem a legtöbbet beleadni, hogy javítsam a képességeimet, és persze alapvető manga-motívumokat le tudok rajzolni, de még úgy érzem nem állok sehol ilyen ügyben. Mivel én is szeretek ebbena  stílusban rajzolgatni, sokszor így gyakorolgatok (nem másolok! magamtól), de egyre többször kapom magam azon, hogy élvezettel rajzolom le a tanáraimat, a töritanárról már két skiccem is van =D Hihetetlennek élem meg, de teljességgel felismerhető rajtuk. Ajvé ~

Ha summázni kéne a dolgokat, talán így festene a dolog: produkálni kell megtanulni, nem reprodukálni; ha valami tetszik, nem biztos, hogy már rögtön elég képzett is vagy benne; Yuki kurvára nem tud rajzolni, félreértés ne essék, ez viszont jelzi B. képességeinek alacsonyságát is; a töritanárt élvezet lerajzolni; japánfan őrületedben ne ess neki semmi életreszóló projektnek, csak azért mert japán; rajzolni rajzolva tudsz megtanulni, nem tutorialokat olvasgatva.

Ennyi volt mára a khup (kurva hosszú unalmas post), tartsanak velünk legközelebb is ~