Suicide Club
2011. október 30. írta: 夜雪

Suicide Club

(a bejegyzés legvégén vannak linkek a teljes film megtekintéséhez, ha van kedved, nézd meg! ^^)

Nagyon rég filmismertetőztem, így gondoltam itt az ideje. A soron következő darab egy régebbi alkotás, és az egyik személyes kedvencem is, így előre elnézést az ömlengését ^^"

A Suicide Club a 21-ik század tökéletes kritikája a filmvásznon. Tudom, van még ilyenből pár, de ez a film egyszerűen tökéletes (a folytatásától, a Noriko's Dinner Table-től őszintén szólva annyira nem voltam elájulva, bár sok mindent megmagyaráz).

A rendező, Shion Sono egy nap döbbenten értesült róla, hogy az egyik legjobb barátja öngyilkos lett. Azt a napot követően Shion újra és újra feltette magának a kérdést: ki a felelős? Hibás-e a társadalom, mert már teljesen elérzéketlenedett? Hibás-e a technika, amiért az emberek elszigetelődnek egymástól? Hibáztatható-e a média, ami gátlások nélkül igyekszik irányítani a tömegeket? Okolható-e a japán társadalom? Hogyan lehetséges, hogy a rokonok nem tudtak semmiről? Egyáltalán hogyan vehették volna észre rajta, hogy öngyilkosságra készül? És ami a legfontosabb: Ő, Shion, aki ennek az embernek a jó barátjaként tekintett magára, hogy nem vett észre semmit?

Shion Sono véget nem érő kérdései ebben a filmben manifesztálódnak, végigjárva minden egyes választ, ötletet ami a "Ki a hibás?" és a "Miért?" kérdésekre eszébe jutottak, és ezzel az egyik legmélyebb, legjelentőségteljesebb filmet készítette el a kategóriájában. Szigorúan csak olyan nézőknek, akik szeretnek végig keményen gondolkodni egy film alatt, és élvezik a művészi értékeket egy filmben.

 INFORMÁCIÓK:

Cím: Suicide Club (másik nevén Suicide Circle)
Készült: 2001
Műfaj: Dráma, Horror
Eredet: Japán
Rendezte: Shion Sono
Időtartam: 99 perc

ALAPTÖRTÉNET

Mikor ötvennégy iskolás lány kéz-a-kézben veti magát a metró alá, a rendőrség tehetetlenül vergődik. Nem tudják eldönteni, gyilkossággal állnak-e szemben, vagy az élet egy szomorú fordulatának a szemtanúi-e? Egyáltalán öngyilkosságba lehet-e valakit hajszolni - és ha igen, miféle gyilkost keressenek? Ha a lányok önként döntöttek így, kötelessége-e a rendőrségnek megfékezni egy újabb ehhez hasonló incidenst, és ha igen, hogyan lehet egyáltalán megállapítani valakiről, hogy a saját életét készül kioltani? A helyszínen talált bizonyíték viszont ás irányba tereli a gondolataikat: a nyomozók egyre inkább egy kultuszt sejtenek a véres események mögött.

FORGATÓKÖNYV, TÖRTÉNETVEZETÉS

A Suicide Club egyetlen nyilvánvaló szépséghibája, hogy túl sokat akart mondani egyszerre, így néhány gondolat nem lett annyira kidolgozva, mint a többi (értem itt ez alatt pl. a Kiyoko-s és Genesis-es jeleneteket), viszont azok a szálak, amik viszik magát a történetet nagyon alaposan meg vannak támogatva, és csupán annyi kérdőjelet hagynak az emberben amennyit maga a téma amúgy is hagy. Az egész film tényleg olyan, mintha belépnénk a rendező elméjébe, ahol szélsebesen repkedő gondolatok között találnák magunkat; mind az öngyilkosságokat próbálják megmagyarázni, de némely ötlet buta, és előbb elvetik, mintsem ki lenne dolgozva, míg más válaszok alapos kivizsgálásra kerülnek ebben a szűnni nem akaró ötletgyárban. Nos, a film ennek a pontos a tükre: és valahogy pazarul működik.

SZEREPLŐK, SZÍNÉSZEK

Na ezzel a részel kapcsolatban vegyesek az érzéseim. A lányt, aki a film második felében szerepel sokat (a borítón látható) nem szerettem annyira. Nem volt különösebb mélysége a játékának, nem tett hozzá a sztorihoz, bár elvenni sem vett el belőle, ez tény - nem bénázott annyira, igazából rossz sem volt, de a szerepére valami sokkal tehetségesebb, vagy legalább is erre a szerepre alkalmasabb lányt kellett volna választani. Persze a tényekhez hozzátartozik, hogy a film nagyon szegényes tőkéből készült, így egy rossz szavam sem lehet. A Kuroda nyomozót alakító színész viszont zseniális. Ő az a tipikus színész, aki minden rájátszás nélkül érezteti, mi jár a karaktere fejében, és mindezt anélkül, hogy egy szót is szólna - ez az ember egyszerűen fenomenális! Emelett még említhetnék tucatnyi mellékszereplőt is, akik eszméletlenül jól alakítottak, de túl hosszú lenne a lista.

KELLÉKEK, EFFEKTEK, TECHNIKÁK

Mint mondtam a film alacsony költségvetésű, így semmi lélegzet-elállító képi világra ne számítsatok, nincsen. ^^" Helyette van sokkal jobb: művészi érték.

EGYEDISÉGEK, EXTRÁK

Mivel mégis csak kultusz-film a Suicide Club, nyilván már önmagában is egy egyedi, megismételhetetlen darab. Nehéz volna megmondani, mi az, ami annyira különleges benne, bár azt hiszem a rendező bátorsága az, ami a leginkább feltűnő. Nem fél az ötleteivel dobálózni, kritizálni a japán társadalmat, a japán médiát, úgy egyáltalában nem fél a film bukásától sem, mert üzenete van, amit át kell adnia. Ez azért nem rossz, nem? A másik, az ugye a Dessert, a pop-énekes lány-csapat, akikről nem merek itt most többet szólni, mert spoiler lenne, viszont annyit szerintem elárulhatok, hogy minden egyes dal, amit a lánykák énekelnek, külön a film számára íródott, és kulcsfontosságú mind! Illetve: a csapat neve (Dessert) többször is mintha el lenne gépelve, deez nem véletlen - gondolkozzatok el, miért és mikor történik ilyen változás a filmben! Genesis dala szinzén nagy jelentőséggel bír, és oda is egy tipp: a sárga a halál színe.

AMERIKA MEGETTE?

Nemrég hallottam róla, hogy a legújabb Fájnl Deztinéjsn egy az egyben lemásolta a Suicide Circle védjegyének minősülő metrós jelenetet, ámde én nem láttam a FD-t így nem tudok nyilatkozni, lehet hogy csak egybeesés.

ÖSSZESSÉGÉBEN

10/10, legalább is az én könyvemben biztos. Nem úgy látom már a világot, ahogy a film előtt, és ez szerintem mindent elmond róla (meg rólam is ^^"). Tényleg csak azoknak való, akik szeretik, ha gondol,kozásra vannak kényszerítve a film alatt, és érzékenyek a művészi értékekre - meg bírják a sok vért! A film minden jelenete tele van jelképekkel, üzenetekkel, ezekhez azért türelem kell, és tudom hgy ezért nem mindenki van oda. Ez egy olyan film, ami követeli hogy újból s újból nézd meg, és gondold újra - egy igazi kincs.

TRAILER

Az eredeti trailer elég gáz, és kevéssé releváns, találtam egy jobb, fan-made-et, szerintem jobban eladja a filmet mint az eredeti! ^,^

MEGTEKINTÉS

eredeti japán hang + angol felirat

novamovon: klikk (az alján azt írja Noriko's Dinner Table - a SC folytatása - de semmi gáz, ez a SC)

stagevu (DivX-et használ!)

A bejegyzés trackback címe:

https://setsuna.blog.hu/api/trackback/id/tr946097209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Huanhuan Tücsi 2011.10.30. 22:34:06

Szia! Megnéztem a filmet. Nagyon tetszett. Tudsz még ilyeneket ajánlani?

夜雪 2011.10.30. 23:20:51

Szia! Nagyon örülök, hogy neked is tetszett! A hasonló alatt mit értesz, mely motívumok érdekelnének? Horroros dráma, vagy szimplán dráma, vagy öngyilkossággal kapcsolatos filmek? A folytatása, a Noriko's Dinner Table például hasonló, illetve ha inkább a művészfilmek érdekelnek, és a horror vonalon maradnál, a Whishpering Corridors sorozat talán elnyerné a tetszésedet, azt hiszem eddig négy részes, ha jól rémlik japán, de lehet, hogy tévedek. Bár a Wishpering Corridors messze nem olyan mély, mint amilyen a Suicide Club, ez tény. Az Unholy Women film-antológia is eszembe jutott, annak a második tétele esetleg megfoghat, az is társadalom-kritika, bár az a nő-férfi kérdést járja körbe, és az ismerkedést, de remek alkotás, nagyon furcsa és elvetemült, de nagyon jó, ha érted az üzenetét. Illetve van egy másik is, a 10 nights of dreams, az remek kritikákat kapott, remek szimbolikával dolgozik, szintén a horror-vonalon maradva. Így hirtelen ezek jutnak eszembe, de ezen még fogok egy kicsit gondolkozni, ha még érdekel a dolog. :)

Huanhuan Tücsi 2011.11.04. 20:22:15

Fúú ahogy látom te jó sokat ismersz:) Olyasmikre gondoltam ami egy kicsit horroros de közbe van valami mondanivalója is. Pl. Battle Royal féle. Mármint olyan mint a könyv, mert állítólag a film nem annyira jó a könyvhöz képest.

夜雪 2011.11.06. 17:27:45

Hát az ázsiai horroroknak általában szokott lenni mondanivalója. Azért szeretem őket, mert nem puszta ijesztegetés az egész, hanem igazából náluk a horror a drámának az, mint ami a csiliszósz a ketchupnak. Egyszerűen a horror egy erős megjelenésű dráma, így javarészt olyan horrorokba fogsz botlani, aminek erős lélektani háttere van - persze nem mindnek. Azt hiszem még ott van a body 19 amit ezen a blogon egyszer még ismertettem valami negyvenhatban. :D Illetve szintén ott van még a Hansel és Gretel, szintén itt van valahol a blogomon. :) De ezen a kérdésen meditálok majd még egy kicsit, de már így is túl sok időt csesztem el tanulás nélkül xD Remélem találsz kedvedre valót! :)

Huanhuan Tücsi 2011.11.07. 21:55:59

Köszönöm szépen! Arigatou:)
süti beállítások módosítása