(régi, priváts bejegyzésekből)

IMnet-re, vagy Anime Fanfiction style-ra járni nagyon kellemetlen. Mint azt a fanfiction írók java tudja, ezeken a helyeken megaciki publikálni, mert tele van öntelt kezdőkkel, és egy csomó szégyellnivaló sztorival. Szerintem nem ciki egyik helyen sem írni, ha az alapszínvonal alacsony, van mit emelni rajta. Néhány apró tipp és trükk ehhez, avagy: hogyan légy normális író?

Cím

A cím legyen magyar, ez alapkövetelmény. Angol címet adni egy sztorinak idegesítő, unalmas, és van, aki nem is érti. Sose angol címet adj a munkádnak, magyarul úgyis jobban hangzik ~ Másrészről: törekedj az egyedikségrwe. Az "xy titka" sablon egymilliószor van lelőve, és még sorolhatnánk. Légy egyedi, így könnyen megjegyeznek! Óvakodj a felkiáltójeltől. Nagyon égő olyan címet adni egy regénynek, hogy "Sasuke szerelme!", de tényleg (remélem nincs ilyen című írás sehol). A cím illeszkedjen a történethez, ne csak azt akard elérni, hogy "hű de menő" voltál, és jó címet adtál. A cím legyen frappáns, rövid, magyar, és jellemezze az írást. Ennyi. Elrettentő példák: hosszú idézetek címként, angol hosszú idézetek (halmozottan hátrányos helyzet...), és tovább komplikálva akár a sablonos, hosszú angol idézetekig, "?!"-vel megspékelve. Ezek nemes egyszerűséggel undorítóak. Az egyetlen pozitív dolog a rossz címekkel kapcsolatban, hgy már a cím alapjáén meg tudom állapítani, hogy én ezzel nem fogom magam leégetni, hogy beleolvastam. Viszont tudni illik: rengetegen vannak ilyen pofátlanul alaműveltségre hajlamos emberek, akik szintén azonnal leírják az egész írói képességedet az alapján, hogyan választasz címet. Nagyon szívesen mutatnék negatív példákat, de az túl személyeskedő lenne, és még valaki azt feltételezné, hogy az írót akarom bántani, holott engem ő abszolút nem érdekel (ettől függetlenül nem barátkoznék ilyenekkel szívesen). Olyan címek vannak IMneten, hogy az agyad eldobod. Felrísz, és önkéntelenül mantrázod a "miért?" szócskát.

Történet:

Nem úgy írunk ám, hogy eszünkbe jutott valami, és nekiállunk firkálgatni! Sajnos (?), a dolog azzal keződik, hogy részletesen kidolgozol mindent, vázlatot írsz, kitalálsz mindent előre. Mikor már minden megvan, csak akkor kezdesz írni, előtte egy betűt se ütsz be sehova! Ennek több oka is van. Egyrészt, ha fejezetről fejezetre találod ki a történetet, utólag már nem tudsz változtatni az előtte megírt dolgokon, vagy elsiklik a figyelmed egy rakás logikátlanságról, amik ellentmondanak az újabb fejezetekben történteknek (aki azt hiszi, ez rá nem vonatkozik, tök látatlanban is is a pofájába merem üvölteni, hogy de, mert igenis mindenki elcseszi). Másrészről, ez akkor a legdurvább, mikor folyamatosan töltöd fel valahová a történetet, fejezetenként... Ha egy vázlat megvan (hé! ez több hetes meló alsó hangon! a jó írók évekig ezen kotlanak, hiszen ilyenkor találják ki gyakorlatilag az egész sztorit) könnyen átlátsz mindent, és sokkal könnyebben kapsz ihletet is, tudod tovább csavarni a szálakat, míg ezt a tesco-gazdaságos formában nem tudod megtenni, vagy úgyis el fogod rontani. A vázlat milliónyi szarvashibát kiszűr, mint pl. az ellaposodás, logikátlanság, hibás karakterfejlődés, helyszínek eltévesztése, stb. stb. Aki nem tud vázlatot használni, az elég nagy kezdő, tőle viszont nem is érdemes olvasni. Aki meg azt hiszi, hogy a fent említett hibák nem is olyan lényegesek, azok mondjuk próbálkozzanak... szobrászattal mondjuk. De az írást kerüljék.

Szereplők:

Még a népmesékben is vannak karakterfejlődések, ami azt jelenti, hogy a szereplők az átélt események hatására változni, fejlődni, vagy "romlani" kezdenek. Ha a te szereplőd az elején tökugyanolyan, mint a végén, elcseszted.

Óvakodj Mary Sue-tól! Mary Sue gyönyörű, kedves, bármilyen fandom saját szereplője is, a történetvilágnak megfelelő képességekben tuti, hogy a legjobb, sanyarú sorsú, imádnivaló szereplő - az írónak. Ugyanis saját magát írta bele a sztoriba. A Mary Sue totális buktatója, mikor az író annyira magát írja tökéletesítve, hogy még a nevük is vagy nagyon hasonló, vagy egyezik (kismillió példát tudnék hozni még a Merengőről is, de még mindig nem akarok mást alázni ezzel). Tudjátok, az a tipikus "A roxfortba új, titokzatos lány érkezik, de vajon ki ő és mit akarhat?" stb. Töredelmesen bevallom: még életemben nem olvastam olyan írást, ahol így kezdődött a leírás, és az "új, titokzatos lány" ne Mary Sue lett volna. Mary Sue idegesítő, és mindenki legszívesebben a legfájdalmasabb kínhalálra ítélné. Többször is. A leghíresebb, nyomtatásban megjelent Mary Sue Anita Blake (és amúgy lehet keresgélni, Anitát többen gyűlölik, mint szeretik, pedig ő a főszereplő a regényben...). Ha a te szereplőd MS, újfent elceszted, és kérlek bárhova is töltötted fel a történeted, töröld le. A jó ízlés nevében köszönjük! Ez persze nem azt jelenti, hogy MS-t írni bűn (jó, szerintem az, de ez szubjekítv vélemény), azt írsz amit akarsz, de akkor válts át fiókíró üzemmódba. Ez azt jelenti, hogy a sajáét magad szórakoztatására megírod, de nem publikálod sehol - elfantáziálgatsz, ez egészséges is, de a többieket megkíméled tőle. Tudjátok, ez olyan mint a maszturbáció: tök jó, csak ne lássa senki, mert egyszemélyes buli.

Karakter-kurvulás Yuki nyelven, azaz OOC (out of character), tehát: adott egy karakter, aki tegyük fel az elején még nem Mary Sue, vagy Gary Stue (MS fiú verziója), rendes kidolgozott, igényesen megalkotott karakter, de a történet előrehaladtával az író belekényszeríti olyan cselekvésekbe is, ami ellentmond a személyiségének, csak mert az író csakazértis módon akart egy olyan jelenetet - tehát a szereplő bekurvult a sztorinak az író igényeit kielégítendő. Fatális hiba. Ha akarsz egy bizonyos jelenetet a történetedbe, de a jelenlegi szereplőid karakterük milyenségénél fogva rákényszeríthetetlenek, egyszerű a megoldás: hozz létre más karaktert, aki betöltheti a posztot, de ne bazd el azt, ami amúgy jó volt! A jól megírt karakter bizonyos helyzeteket egyszerűen nem enged (pl. Hermione-be szerelmes Malfoy, Piton mint Harry nevelőapja, stb. - tudom, ezzel most HP fanfic írók millióit sértem meg, de ez akkor is ooc. Azt is tudom, hogy sok ff író vért izzadva fejlesztgeti addig a karaktereket, hogy betölthessék ezeket a szerepeket, de szvsz akkor sem lehet soha az igazi a dolog íze).

Fejléc

Az ff megosztókon szinte biztos, hogy valamilyen úton-módon, de fejlécezned kell az írásodat. Ez azt jelenti, hogy meg kell adnod a kategóriáját, a sajátosságokat (pl canon), a párosításokat, a műfajt, esetleg alfajokat is, és ki kell tenned a megfelelő figyelmeztetéseket.

Tehát, a jó fejléc alapkövetelmény - tudd, mit írsz. Hogy az eredeti angol, vagy a magyar fejlécezési rendszer szerint jársz-e el, a te dolgod, a többi írónak kutyakötelessége legalább ismerni mindkettőt (szeretni viszont nem, ezt tartsd tiszteletben), sőt, az olvasók jobbik fajtája is kapásból érti, holott nem író. Ez azért jó, mert ne fárasszuk egymást, hogy kiderül, hogy mondjuk AU-t kapok a nyakamba, amikor én nem arra számítok.